“Az infrastruktúra rendben van” Figyelő interjú

Múlt héten interjút adtam a Figyelő hetilapnak a Digiméter projektünk 2022 tavaszi kutatásának eredményei kapcsán. A lapban egy rövidített verzió jelent meg 2022 júniusában, de a lap engedélyével alább olvasható a teljes interjú szövege.

Pintér Róbert kezében a Figyelő lapszámmal, amiben megjelent az interjú

— Hogyan hatott a pandémia a magyar (és a Magyarországon működő) vállalatok digitalizációs projektjeire? Mely területeken gyorsult, melyeken lassult?

Nagyon jó kérdés, ugyanakkor két ok miatt nehéz pontosan válaszolni rá. Egyrészt a Digiméter projekt (lásd az interjú végén) ötlete ugyan 2019 végén merült fel először, tehát a járvány előtt, de az első mérésre a 2020 tavaszi, sokkhatású lezárások után (május végén) került sor, tehát a projekt sajnos nem rendelkezik előtte-utána típusú, összehasonlítható eredményekkel. Másrészt a Digiméter a magyar gazdaság gerincét jelentő kis-és középvállalkozások digitalizációját vizsgálja csak, tehát a 249 főnél és 18 milliárd forintos árbevételnél nagyobb cégekre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal.

Ugyanakkor a kutatás segítségével mégis következtetni lehet a koronavírus okozta digitalizáció jellegére a kkv-k körében. Hipotézisünk szerint a koronavírus hatására az érintett körből többen próbáltak ki új dolgokat, például online munkaszervezést (mondjuk távmunkát), online ügyfélszerzést, online marketinget vagy online értékesítést. De a 2020 őszi és az egy évvel későbbi 2021 őszi, azonos kérdőívvel elvégzett felmérésünk és a 2022 tavaszi kutatásunk alapján úgy látjuk, hogy a COVID „második felében” már nem történt érdemi digitalizáció idehaza. Egy száz fokú skálán mérve ugyanúgy 40 körül volt a digitalizációs index 2021-ben, mint egy évvel korábban. Ebből arra következtetünk, hogy a koronavírus több területen, például a távmunkában, egy ugrásszerű digitalizációt hozhatott (2020 márciusához képest a jelenleg távmunkát biztosító cégek kétötödénél növekedett a távmunkát végzők száma), amit részben megtartottak ugyan a cégek, de egyáltalán nem éltek a fokozatos továbbfejlődés lehetőségével.

— Tényleg mindig hasznos a digitalizáció, miközben a szervezet nem idomul hozzá?

A digitalizáció egy eszköz, nem cél. Önmagában nem hoz eredményeket, sőt, a káosz informatizálása csak még nagyobb káoszhoz vezet. Letisztult működés, jó folyamatok nélkül nincs értelme digitalizálni sem. Sokszor kérdezik tőlünk, hogy vajon hogyan digitalizálódjon egy cég, mik a kötelező lépések, amiket elvégezve hátra lehet dőlni. A rossz — vagy jó — hír az, hogy nem létezik ilyen „tuti lista”, minden cégnek a saját szervezeti kultúrájához, ágazatához, versenytársaihoz képest kell meghatároznia, hogy mely lépésekkel és hogyan kezdjen neki a digitalizációnak és hogyan folytassa azt. Ráadásul ennek sosincs vége, emiatt a Digiméteren belül nem is használjuk a „digitális transzformáció” kifejezést, mert az azt a látszatot kelti mintha a digitalizáció valahonnan valahová tartana, egyértelmű kezdési és befejezési állapota lenne, ez pedig önbecsapás lenne. Tehát nem minden digitalizáció hasznos, sajnos lehet ezt is rosszul csinálni.

— Egy hazai termelő vagy kereskedő cégnek mik a tipikus hiányosságai egy lengyel, egy észt vagy egy osztrák-német céggel szemben?

Az Európai Unió 2014 óta végzi a DESI (Digital Economy and Society Index) kutatását, mely az összes tagország digitális fejlettségét veszi górcső alá azonos módszertan alapján. A DESI legfrissebb kutatásában négy dimenziót vizsgál: humán tőke, internet hozzáférés, a digitális technológiák integráltsága (ez szól a cégek felkészültségéről) és digitális közszolgáltatások. A legnagyobb mértékben egyébként pont a cégek digitalizáltságában vagyunk elmaradva, ami nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a DESI értéke alapján a 23. helyen, az utolsó harmadban található az uniós országok között. Az említett lengyelek egy hellyel mögöttünk, hasonlóan alacsony digitális technológiai integráltsági szinttel találhatók, de az észtek összességében a hetedik helyen állnak és jóval jobban teljesítenek ebben a dimenzióban is.

De a kérdésre válaszolva: nem hiszem, hogy az észt, lengyel vagy osztrák cégeket érdemes elsősorban nézni, ha egy hazai kkv fejlődni szeretne. Létezik egy „hajtási lánc”, vagyis, hogy hogyan halad előre a hazai digitalizáció, ami szorosan összefügg azzal, hogy kinek kihez érdemes mérnie magát, ha fejlődni szeretne. A hazai elit vállalkozásoknak érdemes a legjobb nemzetközi példákat figyelembe vennie, a top 20%-nak a hazai elitet, az átlagnak a top 20%-ot és az átlag alatti vállalkozásoknak az átlagot. Így senki sem keseredik el, hogy nem tudja helyből megugrani a nemzetközi szintet, mivel indulásnak bőven elég, ha a saját versenytársainál, az ágazatában lévő átlag szereplőknél fejlettebb. Ebben egyébként a Digiméter is tud segíteni, a www.digimeter.hu oldalon kitölthetők a kérdőíveink és bárki megmérheti, hogy hol tart a hasonló méretű, azonos régióba és ágazatba tartozó cégekhez képest.

Idehaza egyébként a legfejletlenebb területek az online marketing és értékesítés, a vállalkozásvezetés (például a cégek negyede nem gyűjt adatot az üzleti döntések támogatásához, harmada papíralapú összesítést használ), a digitális eszközök nélkülözése a céges mindennapok megszervezésében (pl. a távmunka, a távoli elérés vagy az online meetinget lehetővé tévő szoftverek mellőzése).

— Hogy áll az 5G kiépítettséggel Magyarország, a régiónk, Európa vagy Ázsia viszonylatában (csak az infrastruktúra?)

Általában véve is elmondható, hogy idehaza nem az infrastruktúra hiánya okozza a problémát. A „vasak”, az eszközök, a hálózatok fejlettek és folyamatosan invesztálnak beléjük. Az említett DESI alapján egyébként pont az infrastruktúra terén állunk a legjobban. A mentalitás, az akarat, a sokszor komfort zónán kívül elindított digitalizációs projektek azok, amik hiányoznak.

— Az otthoni munkavégzés csak a sajtóban kap ekkora szerepet? Mivel magyarázza, hogy a kutatásukban csak a kkv-k negyede enged otthoni munkavégzést? — Eközben a kkv-k panaszkodnak arra, hogy nem találnak embert. Ez e szerint azzal is összefügg, hogy nem engednek 2–3 home office napot sem, még ott sem, ahol lehetne?

Az otthoni munkavégzés kapcsán tényleg létezik egy optikai csalódás idehaza, sokat és sok helyen beszélnek róla, ezért úgy tűnhet, mintha a teljes munkaerőpiacot és a cégek többségét áthatotta volna. Valójában az idei tavaszi kutatásunkból is látható, hogy ez a kkv-knak csak egy kisebb részét érinti (10 fokú skálán 2,5 az index értéke). Jellemzően két ok miatt zárkóznak el a távmunka elől a kisebb cégek: egyrészt olyan jellegű a cég tevékenysége, hogy ez fel sem merülhet (mert nem lehet otthonról elvégezni — a távmunkát nem nyújtó cégek 60%-a hivatkozik erre), másrészt nagy a félelem a hatékonyság romlásától (minden kilencedik cég tart ettől). Utóbbi egyébként a kutatásunk adatai alapján inkább tűnik megalapozatlannak. Innen nézve viszont nagy szó, hogy a hazai kkv-k negyede biztosít távmunkavégzést, ez a koronavírus előtt feltehetően jóval alacsonyabb lehetett. A kérdés inkább az, hogy miért nincs fokozatosan előrelépés ezen a téren, miért nem tűnnek el az ezzel kapcsolatos félelmek.

— Mik a trendek az ügyfélszerzésben? Mi az a top 3–5 megoldás, amit pl. UK, USA, Ázsia, vagy akár az észtek használnak, de itthon nem, vagy marginálisan?

Észtország egy relatíve kicsi ország, kicsi belső piaccal, így ott egy vállalkozás már a kezdetektől fogva kénytelen a nemzetközi piacban gondolkodni, amit digitális eszközökkel lehet a legkönnyebben elérni. De óva intenék attól is, hogy a legnagyobb, leginkább digitalizált amerikai vagy ázsiai piacokon elterjedt ügyfélszerzési megoldásokat egy az egyben, hazai viszonyokra való adaptálás nélkül használja valaki. Azt viszont látni lehet, hogy a marketing és ügyfélszerzés messze a legkevésbé digitalizált idehaza abból a hat területből, amit vizsgálunk (100 fokú skálán 17-es értéket ért el 2021 őszén a 40-es átlaghoz képest). A ’21 őszén végzett kutatásunk alapján a kkv-k 26%-a használt valamilyen online ügyfélszerző eszközt (például e-mail hírlevelet), ami még csökkent is ’20 őszéhez képest. A cégek egy része kipróbálta ezeket az eszközöket, majd köszönte szépen, de inkább nem kért belőle. Ami azért önbecsapás, mert a Reacty Digital tavaly őszi kutatása alapján a fogyasztók túlnyomó része digitális eszközökhöz nyúl, ha egy céget vagy szolgáltatást keres, jelentős részük pedig vásárol is online hirdetések hatására. A hazai kkv-k pedig nem élnek ezzel a lehetőséggel.

— Digitális pénzügyek terén mik azok a főbb tényezők, ami miatt jól állunk?

Ha egy szóban kellene válaszolnom, akkor az a NAV. A hazai vállalkozások a kényszer, az előírások hatására digitalizálnak leginkább, ezért is van különlegesen nagy felelőssége idehaza az államnak és a szabályozásnak, illetve az olyan cégeknek, mint például a Számlázz.hu, amik hatékonyan segíteni tudnak a szabályok betartásában. De amúgy a világon is a digitális pénzügyek a leginkább forrásban lévő terület, a fintechben találni a legtöbb unikornist (milliárd dollárnál nagyobb értékkel bíró privát, start-up céget). Tehát a legtöbb magántőke arra fogad, hogy gyökeresen meg fog változni az, ahogy a pénzünket kezeljük a jövőben, mindez ugyanis sokkal digitálisabbá fog válni.

Mit kell tudni a Digiméter kutatásról?

A Digiméter a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort méri évente 2 alkalommal, hogy hogyan állnak a digitalizációban: egy általános méréssel ősszel és egy speciális témájúval tavasszal. 2020-ban és 2022-ben a koronavírus hatásával foglalkoztak tavasszal, hogyan hatott ez a kkv-k működésére, digitális innovációs lehetőségeire, 2021-ben pedig a digitális marketinggel.

A projektet a Smart Commerce Consulting, a Reacty Digital, a Virgo és az eNET hívta életre. Főtámogatója a Számlázz.hu, kiemelt támogatói a Vodafone Business és az OTP Mobil (Simple Pay), támogató az Intren digitális marketing ügynökség. Médiatámogatók a HVG és a Digital Hungary (Internet Hungary). Szakmai partner a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programja.

A projekt anyagai (közlemények, gyorsjelentések és részletes riportok) ingyen elérhetőek a www.digimeter.hu címen, ahol a kérdőíveket is kitöltheti bárki és hozzámérheti cége teljesítményét másokéhoz, azonosítva, hogy hol szorul leginkább fejlesztésre.

Az interjú rövidített verziója a Figyelő hetilap 2022/24 számának 32–33. oldalán jelent meg

--

--

Szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Információs társadalom kutató, MI és e-kereskedelem szakértő

Get the Medium app

A button that says 'Download on the App Store', and if clicked it will lead you to the iOS App store
A button that says 'Get it on, Google Play', and if clicked it will lead you to the Google Play store
Robert Pinter

Szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Információs társadalom kutató, MI és e-kereskedelem szakértő